Napi ingázás

Annak megállapítása, hogy a foglalkoztatottak közül ki minősül naponta ingázónak, a (tényleges, életvitelszerűen használt) lakás szerinti, illetve a munkahely szerint település egyezőségén vagy különbözőségén alapul.

Munkahely az a közigazgatási terület (város, község), ahol a foglalkoztatott ténylegesen dolgozik. Változó a munkahelye annak, aki konkrét települést nem tud munkahelyként megjelölni, mert munkavégzése – jellegéből adódóan – nem kapcsolható csupán egyetlen, konkrét településhez.

Valamely település (közigazgatási egység) foglalkoztatott lakónépessége napi ingázás szempontjából a helyben lakó foglalkoztatott népességet jelenti.

Azok a foglalkoztatottak, akik ugyanazon a településen dolgoznak, mint amelyiknek a lakónépességébe beletartoznak, a helyben lakó és dolgozó népességet, az adott település helyben dolgozó lakónépességét jelentik.

Naponta ingázó az a foglalkoztatott, aki nem ugyanazon a településen dolgozik, mint amelyiknek a lakónépességébe beletartozik. A naponta ingázók annak a településnek az oldaláról, amelyiknek a lakónépességében szerepelnek, eljárók, munkahelyük települése oldaláról pedig bejárók.

Napi ingázás szempontjából Budapest egyetlen településnek (közigazgatási egységnek) minősül, a fővárosi kerületek közötti napi munkába járás nem minősül ingázásnak.

Saját megyébe ingázik az a foglalkoztatott, akinek a lakóhelye és munkahelye nem ugyanazon a településen van, de mindkét település közigazgatásilag ugyanahhoz a megyéhez tartozik.

Szomszédos megyének azok a megyék számítanak, amelyeknek van közös megyehatáruk.

Távoli megyék az egymással nem szomszédos megyék.

Külföldre ingáznak azok, aki naponta járnak – többnyire az úgynevezett kishatármenti forgalom keretében – külföldre dolgozni.

Egy adott településen vagy nagyobb területi egységben helyben dolgozónak az a személy minősül, akinek az adott településen (területi egységben) van a munkahelye, függetlenül attól, hogy hol lakik (melyik településen számít helyben lakónak).

Országosan a helyben foglalkoztatottak száma a helyben lakók számánál a külföldre eljárók számával alacsonyabb. A helyben foglalkoztatottak száma ugyanakkor országosan tartalmazza a változó településre ingázókat, akik viszont a területi részletezettségű táblázatokban nem jelennek meg egyik közigazgatási egység bejárói, illetve helyben foglalkoztatottai között sem.

Valamely közigazgatási egységben a helyben lakók és a helyben foglalkoztatottak számának különbsége adja az ingázási különbözetet. Ha a helyben lakók száma magasabb, mint a helyben foglalkoztatottaké, az adott területnek ingázási vesztesége, fordított esetben ingázási nyeresége van.