A Változó életkörülmények adatfelvétel célja a társadalmi egyenlőtlenségek bemutatása, amelyen belül vizsgáljuk a jövedelmi helyzet, a megélhetés, a lakókörülmények, a munkaerőpiaci helyzet, az iskolázottság és az egészségi állapot alakulását.

A felmérés egy nemzetközi adatgyűjtési program (EU-SILC, Statistics on Income and Living Conditions) része, amely az Európai Unió minden tagállamára kiterjed, így nemcsak a Magyarországon élők életkörülményeinek megismerésére nyílik lehetőség, hanem össze tudjuk majd hasonlítani a mi életkörülményeinket, a más országokban élőkével. Az adatok nemzetközi összehasonlítása érdekében minden országban ugyanazt a kérdéssort tesszük fel a válaszadásra kijelölt háztartásoknak. A nemzetközi összehasonlításokat elsősorban az Európai Unió statisztikai hivatala az EUROSTAT végzi majd.

Az adatgyűjtés 2005-ben indul, és minden év tavaszán végrehajtásra kerül. Ezzel a KSH a Munkaerő felmérés és a Háztartási költségvetési felvétel mellett egy harmadik reprezentatív lakossági felmérést indít útjára, gyarapítva ezzel a társadalomstatisztikai adatok körét.

A felmérés keretei között bizonyos területek évről évre ugyanabban a formában kerülnek lekérdezésre, így a folyamatokat, a lakosság életkörülményeiben bekövetkező változásokat is nyomon tudjuk követni. Az alapkérdőívet minden évben más és más tematikus kérdőívblokk egészíti ki. 2005-ben ez a háztartástagok gyermekkori életkörülményeire vonatkozik. 2006-ban a társadalmi integráció, a társas kapcsolatok és részvétel, 2007-ben pedig a lakókörülmények mélyebb megismerésére nyílik majd lehetőség adataink alapján.

A mintába kerülő háztartások egy része több éven keresztül marad a mintában, azaz őket a következő években is megkeressük, akkor is, ha elköltöztek. Ez a panel jelleg teszi lehetővé, hogy a háztartások életében bekövetkező változásokat mikro szinten is vizsgálni tudjuk és választ adjunk olyan kérdésekre, hogy pl. egy gyermek születése, egy háztartástag munkanélkülivé válása, nyugdíjazása hogyan változtatja meg a háztartás jövedelmi helyzetét, hogy milyen nehézségekkel kell a háztartásnak szembenéznie egy-egy ilyen esemény bekövetkezésekor. Választ szeretnénk adni majd olyan kérdésekre, hogy elérik-e a szociális ellátások a rászorulókat, hogy az anyagiakon túl milyen következményei vannak a munkanélkülivé válásnak, mindez hogyan hat az egészségi állapotra, meggyengülnek-e a társadalmi integráció szálai, az emberi kapcsolatok intenzitása. Vizsgáljuk majd a gyermekszegénységet, a gyermeküket egyedül nevelők, a nagycsaládosok, az idősek, az idős egyedülállók és általában az egyedülállók életkörülményeit. Kiemelt célcsoportot képeznek a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliségben élők. Ezek a csoportok különösen veszélyeztetettek a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés által.

Adataink számos hazai és nemzetközi társadalomstatisztikai jelzőszám alapját képezik majd. Ezek közül nemzetközi szinten legfontosabbak az ún. Laekeni indikátorok, amelyek a szegénység és a társadalmi kirekesztődés nemzetek közötti összehasonlítását szolgálják. Kapcsolódunk a kormányzat társadalmi kirekesztődés elleni politikájához is, amennyiben adataink a kormányzati döntések megalapozásához szolgálnak majd háttérinformációkként.

A Változó életkörülmények első adatfelvételét a kis népszámlálás almintáján hajtjuk végre, azaz a mikrocenzusra kiválasztott háztartások egy része képezi a felvétel mintáját. Az adatgyűjtésre a mikrocenzust követően, 2005 májusában kerül sor.

A felvétel egyedi adatait a Központi Statisztikai Hivatal – csakúgy, mint minden statisztikai célból gyűjtött egyedileg azonosítható információt – bizalmasan kezeli. Az egyedi adatok mind az adatvédelmi törvény, mind a statisztikai törvény előírásai szerinti védelem alatt állnak. Az adatokat csak statisztikai célokra használják, azokat a Központi Statisztikai Hivatal bárki vagy bármely szervezet számára kizárólag egyedi azonosításra alkalmatlan módon, összesített formában vagy mutatószámként teszi hozzáférhetővé.

Budapest, 2005. március